Amit tudni érdemes a tenyésztett és a valódi igazgyöngyről

Egy másik, szintén az ókori nőkhöz kapcsolódó legenda, hogy az álmuk megédesítése érdekében az ágyukba is gyöngyöt vittek.

Számtalan történet fűződik még a gyöngyökhöz, de nézzük inkább, mi is az a gyöngy? Ez egy kerek főként ékszerhez használt drágakő, amelyet az osztriga nem ehető változatai állítanak elő tengervízben, illetve édesvízi rokonai tavakban, folyókban.

Külön érdekesség, hogy mindkét változat esetén arról van szó, hogy egy kis idegen test utat talál a kagyló belsejébe. A kagylót ez irritálja, és ha nem tudja kilökni magából, akkor védekezni kezd ellene olyan módon, hogy egy fekete állományt bocsát ki, amit konkinnak hívnak. Ezt egy másik, fehéres anyag borítja be, amely a gyöngyház. A gyöngyház mikroszkópikus lemezekből áll, ezek megtörik a fényt, emiatt látjuk a csodálatos fény- és színragyogást. Minél vastagabb a gyöngyházréteg, annál szebb maga a gyöngy.

Tekintettel arra, hogy a természetes gyöngyök rendkívül ritkák, ezért áruk szinte megfizethetetlen, így manapság a legtöbb helyen beszerezhető gyöngy tenyésztett.

Ezen drágakövek tenyésztése pedig úgy történik, hogy ezt a bizonyos „irritáló tárgyat” manuálisan, emberek ültetik a kagyló szöveteibe, amelyet nukleusznak, esztergált gyöngyházgömbnek hívnak.

A folyamat azonban, mely a beültetés után lejátszódik a kagylóban, teljesen azonos a természetes gyöngyökéhez képes, hiszen a kagyló ebben az esetben is „gyöngyházat” választ ki, hogy beborítsa a beleültetett idegen tárgyat.

A legfontosabb különbség azonban igazgyöngy és a tenyészett gyöngy között (természetesen az árat leszámítva) a gyöngyházréteg vastagsága.
Bár több évbe kerül a kagyló felnevelése és a szép tenyészett gyöngy előállítása, a gyöngyház réteg vékonyabb, mint egy hosszú-hosszú évekig alakuló igazgyöngyé.